Az�rt �rok…..

Az�rt �rok, mert a pillanat meg fog �s fogva tart,

S l�tom, amint a kab�tom ott l�g dermedten egy fa�gon.

S az�rt is, mert hiszem, hogy van tud�s, �rtelem �s szerelem.

�rok, mert f�j, hogy vele s�rhatok, aki ott s�r, egy dobozban, Irakban.

Aki alig h�rom �ves, �s akit anyja �p most �r�kre elhagyott.

Mert l�tom, amint gy�l�l a m�sik,

Alig t�z �vesen, embert is �lt benne a f�lelem.

Bossz�b�l vagy csak v�gyb�l?

�h, mond Istenem!

Ki tudja m�rt, de f�j nekem,

Hogy nem nevet �s j�tszik,

Hogy fegyvert fog, mert az anyja hi�nyzik.

Hogy �hes, f�l �s reszket!

Hogy semmit sem �rt, de gy�z�tt rajta a gy�l�let.

Az�rt �rok, mert l�tom, v�res lett a fogason a kab�tom.

Hogy embernek ember farkasa,

Mert k�nja van, sosem hallgatt�k meg.

Gy�l�l, mert csak gy�l�let veszi k�r�l.

Az�rt �rok, mert f�lek,

Hogy soha, soha nem ismerhetik meg az igaz szerelmet.

Csak azt, mit gy�l�let t�pl�l,

Hal�lban �lni, kegyetlen�l,

�hezni, reszketni, nem tudva m�sk�nt,

Csak embertelen�l.

Az�rt �rok, mert f�j, f�j nagyon

Hogy nincs egy k�z, mely megsimogat egy gy�ngy�z� homlokot.

Hogy lelk�kb�l kihalt a szeretet,

De �n nem l�tok m�st,

Csak szem�kben a csillog� k�nnyeket.