A farsang a v�zkeresztt�l (janu�r 6.) hamvaz�szerd�ig, a nagyb�jt kezdet�ig tart� id�szak elnevez�se, amelyet hagyom�nyosan a vid�m lakom�k, b�lok, mulats�gok, n�p�nnep�lyek jellemeznek. A farsang jellegzetess�ge, hogy a kereszt�ny liturgikus napt�rban nem k�t�dik hozz� jelent�s vall�si �nnep, alapvet�en a gazdag n�phagyom�nyokra �p�l. A kereszt�nys�g el�tti id�kb�l sz�rmaz� farsangi mulats�gokat az „erk�lcs�s” 16. �s 17. sz�zadban nem eredete, hanem bujas�got szimboliz�l� szok�sai miatt tiltott�k.

A farsang cs�cspontja a karnev�l, hagyom�nyos magyar nev�n „a farsang farka”. Ez a farsangvas�rnapt�l h�shagy�keddig tart� utols� h�rom nap, ami nagy mulats�gok k�zepette, val�j�ban t�lb�cs�ztat� is. Sz�mos v�rosban ekkor rendezik meg a h�res karnev�lokat (ri�i karnev�l, velencei karnev�l), Magyarorsz�gon pedig a farsang legnevezetesebb esem�ny�t, a moh�csi bus�j�r�st.

A farsang elnevez�se �s a legr�gebbi szok�sadatok k�z�pkori n�met polg�ri hat�sra vallanak, de vannak az Anjouk �s M�ty�s kir�ly udvar�b�l it�liai hat�sra utal� adatok is.

A farsang a p�rv�laszt�s id�szaka volt �s egyben fontos „esk�v�i szezon”, mivel a h�sv�ti b�jt id�szak�ban m�r tilos volt esk�v�t tartani. Erre utal az �nnepnapok elnevez�se is (pl.: els� menyegz�s vas�rnap = v�zkereszt ut�ni els� vas�rnap, v�vas�rnap = farsangvas�rnap az ifj� f�rj az ap�s kont�j�ra fogyasztott, stb.). A falvakban a leg�nyek szervezt�k a b�lokat. A l�nyok rokonaik k�zvet�t�s�vel bokr�t�t adtak a kiszemelt leg�nyeknek, akik a farsang v�g�n nyilv�nos sz�nvall�sk�nt a kalapjukra t�zt�k a bokr�t�t. A b�li szezon �s t�ncmulats�g l�nyege az eljegyz�s volt.

A farsangvas�rnap a farsangi id�szak v�g�n lev� farsang fark�nak els� napja. Sz�mos helyen ezen a napon t�zt�k a leg�nyek kalapjukra a kiv�lasztott l�nyok bokr�t�j�t. Tov�bbi elnevez�sei: csonthagy�vas�rnap, �tvenedvas�rnap, sard�vas�rnap, sonkahagy�vas�rnap, hathagy�vas�rnap, kilencben hagy� harmad vas�rnap, piroskavas�rnap (piroska nev� kal�cs ut�n), v�vas�rnap (ifj� f�rj a l�ny csal�dj�nak kont�j�ra mulatott), sard�vas�rnap (sodr�z�s jelent�se szerencsek�v�n�s), vajhagy�vas�rnap (g�r�g katolikusokn�l)

A farsangh�tf� a farsang fark�nak k�z�ps� napja. Gyakran ezen a napon tartott�k az asszonyfarsangot. Ezen a napon a n�k korl�tlanul ihattak, zenesz� mellett n�t�ztak, f�rfi m�dra mulattak. Ezut�n h�sv�tig m�r tilos volt az esk�v�, a t�nc �s a vigadalom. Tov�bbi elnevez�sei: h�shagy�h�tf�, b�jtel�h�tf�.

A h�shagy� kedd, a farsang �s egyben a farsang fark�nak utols� napja. A farsangtemet�s id�pontja. Tov�bbi elnevez�sei: h�shagy�si kedd, farsangkedd, madzaghagy�kedd (ez ut�bbi utal�s a madzagon l�g� �telek elfogy�s�ra) Ezen a napon �ltal�ban szalmab�but vagy kopors�t �gettek, jelk�pesen lez�rt�k a farsangot �s a telet.

A h�shagy�keddet k�veti a hamvaz�szerda, ami a 40 napos nagyb�jt kezdete. Az ezt k�vet� nap a torkos cs�t�rt�k

Magyarorsz�gon m�r M�ty�s kor�ban divatban voltak bizonyos it�liai mint�kat k�vet� �larcos mulats�gok, s�t II. Lajos udvar�ban harci j�t�kokat is rendeztek. Az egyh�z kezdetben rossz szemmel n�zte a f�kevesztett mulatoz�st, az �rd�g m�v�nek tartotta �s �ld�zte is. Temesv�ri Pelb�rt ferences szerzetes 1502-ben sz�letett pr�dik�ci�j�ban a k�vetkez�k�pp �r: " � jaj, ezekben a napokban h�ny kereszt�ny ember fordul a kegyelem vil�goss�g�b�l a s�t�ts�g cselekedeteihez, vagyis a torkoss�ghoz, az isz�koss�ghoz, a buj�lkod�shoz. Az eff�le emberek a farsangban az isten�knek v�lasztj�k az �rd�g�t, amit �larcos mulats�ggal, fajtalan �nekekkel dics�itenek megvetv�n a Krisztust."

Dac�ra az egyh�zi tiltakoz�snak, a farsang id�szak�nak meg�nnepl�s�t nem tudt�k visszaszor�tani. Annak �si, pog�ny gy�kerei, melyek szoros kapcsolatban �llnak a term�kenys�g, b�s�g var�zsl�ssal, a t�l elm�lta felett �rzett �r�mmel,a tavasz bek�sz�nt�t siettetni sz�nd�koz� r�tusokkal er�sen �ltek a n�p hagyom�nyaiban.

Farsang �nnep�hez k�t�dik Magyarorsz�gon a n�pi sz�nj�tsz�s kialakul�sa. A k�l�nf�le maszkos alakoskod�sokb�l n�ttek azt�n ki a k�l�nf�le dramatikus j�t�kok, amelyekben tipikus alakokat szem�lyes�tettek meg. Ilyenek voltak a cig�ny, a bety�r, a koldus, a v�ndor�rus, a menyasszony, v�leg�ny. Kedvelt volt a f�rfi-n�i szerep- �s ruhacsere. Sz�vesen alkalmaztak �llatmaszkokat is, gyakran felt�nik a j�t�kokban a kecske, a l�, a medve.

M�r a XVI. sz�zadt�l vannak adataink az egyik legn�pszer�bb alakoskod� j�t�kr�l, az �n. Cibere vajda - Konc kir�ly p�rviadal�r�l. Az egyik szerepl� a b�jti �teleket (cibere), a m�sik a h�s�telt szem�lyes�ti meg, az � visz�lykod�sukr�l sz�l a j�t�k.

A legismertebb alakoskod� szok�s magyar nyelvter�leten a moh�csi bus�j�r�s. A d�lszl�v erdet� sok�cok fa�larcos felvonul�sair�l m�r a XIX. sz�zadb�l vannak feljegyz�sek, b�r ezek �ltal�ban a vigadalom botr�nyos r�szleteit emelik ki. Mivel az �larcok a szerepl�knek inkognit�t biztos�tottak, viszonylag gyakran ker�lt sor vereked�sre, n�k moleszt�l�s�ra, ami ellen a felh�borodott k�zv�lem�ny a hat�s�gok seg�ts�g�t k�vetelte. A XX. sz�zad folyam�n azt�n ezt az izgalmas �nnepet siker�lt mederbe terelni, �s ekkor terjedt el a bus�j�r�s elnevez�s is, a sok�cok ezt a farsangot z�r� esem�nyt Poklada '�t�lt�z�s, �tv�ltoz�s' n�ven eml�tik.

Gyakorlatilag a nagyobb falvakban tartott �larcos, jelmezes felvonul�sok, melyeket legt�bbsz�r a farsang utols� napjaiban, azaz farsang fark�n rendeztek. A menetben ott haladtak a tipikus figur�k (cig�ny, koldus, bety�r, v�ndorkeresked�, borb�ly...), id�nk�nt meg�lltak �s r�gt�nz�tt tr�f�s jeleneteket adtak el�. Gyakran szerepelt a menetben egy �lmenyasszony illetve �lv�leg�ny is, �s k�l�n�sen, ha abban az id�ben nem tartottak val�di lakodalmat a faluban, tr�f�s esk�v�t rendeztek nekik. Hogy a m�ka m�g nagyobb legyen, gyakorta a f�rfi-n�i szerepeket felcser�lt�k, vagy a n�i szerepeket is f�rfiak alak�tott�k. A felvonul�kat �ltal�ban muzsikusok is k�s�rt�k.

A Felvid�ken szlov�k mint�ra terjedt el az �n. bakkuszj�r�s (Bacchus r�mai boristen nev�b�l), melynek sor�n kecskeb�rbe b�jt �larcos alakok ijesztgett�k a l�nyokat, megtr�f�lt�k a falubelieket.

Egyes vid�keken n�pszer�ek voltak az �lb�r�s�gi- t�rgyal�sok, melyeken a v�dlottakat b�buk helyettes�tett�k, vagy �ppens�ggel �llatokat �t�ltek el. Term�szetesen ezek tr�f�s szok�sok voltak, nem pedig kegyetlenked�sek.

Gyakori volt a t�ltemet�s vagy farsangtemet�s dramatikus megjelen�t�se is. A telet �ltal�ban szalmab�b szem�lyes�tette meg, de lehetett cs�f �regasszonyt �br�zol� rongyb�bu is. Ezeket azt�n �ltal�ban el�gett�k, vagy betemett�k a h�ba.

A kar�csonyi id�szak elm�lt�val, a mez�gazdas�gi munk�k megkezd�se el�tt, a telet z�r� id�szakban sokfel� rendeztek b�lokat, t�ncmulats�gokat a falvakban, illetve a nagypolg�rs�g �s az arisztokr�cia a v�rosokban. Vid�ken �ltal�ban a kocsma vagy a fon� volt a sz�ntere ezeknek az esem�nyeknek. A k�l�nf�le szakm�k, c�hek b�ljai mellett megtal�lhat�k az asszonyok, s�t a gyermekek b�ljai is. N�pszer�ek voltak a batyusb�lok, ezekre a r�sztvev�k vitt�k az �teleket, jellemz�en kal�csot, s�tem�nyt �s �ltal�ban baromfih�sb�l k�sz�lt fog�sokat. A farsangi b�loknak mind a paraszti �letben, mind pedig a v�rosi nagypolg�rs�g k�r�ben komoly hagyom�nyai voltak. Magyar�zata ennek, hogy az elad� l�nyokat illetve a h�zasuland� fiatalembereket ezeken az esem�nyeken vezett�k be �gymond a t�rsas�gba, teh�t a p�rv�laszt�sban, t�rsas�gi �letben volt fontos szerep�k. A legt�bb lakodalmat is ebben az id�szakban tartott�k faluhelyen.

Farsangol�

Farsangra h�vta �v ap�

tizenk�t gyermek�t,

vid�m jelmezb�lt rendezett,

s a term�szet zen�lt.

A Sz�l a f�v�s hangszerek

k�r�l szorgoskodott,

a Nap der�sen zongor�lt,

az Es� meg dobolt.

Jelmezbe �lt�z�tt az �v

mindegyik gyermeke,

�larcos h�napok k�z�l

nem b�sult senki se.

Okt�ber macska maskar�t

�lt�tt fel mag�ra,

M�rcius pedig c�pak�nt

be�szott a b�lba.

December lovon �rkezett,

mert � husz�rnak �llt,

November s�nta koldusk�nt

k�vette Janu�rt,

aki kir�lynak �lt�z�tt,

s mellette volt bolond

a kerge �prilis, kinek fel�t

se hidd, mit mond.

Lepkesz�rnyon sz�llt Augusztus

testv�rei f�l�tt,

s fogoly jelmezt viselt M�jus,

�pp b�rt�nb�l sz�k�tt.

A led�r J�lius pajkos

sell�k�nt volt jelen,

�s Szeptember, mint Cupido

cs�cs�lt egy fellegen.

V�g�l J�nius is megj�tt

f�zfa jelmez�ben,

csak a telet b�cs�ztat�

Febru�r volt �ppen

aki elk�sett cseppet, mert

h�ember szerepben

majdnem elolvadt szeg�ny a

v�rva-v�rt melegben.

         B�dai-So�s Judit

Farsang

Maszkok

lopj�k h�pelyhek �r�m�t,

toporognak l�bt�rl�m�n

�lmatlan rem�nyek,

l�pn�k �t ajt�m k�sz�b�t.

M�k�ra

riad a hajnal, �jra

s�t�t, m�ly �lomb�l

pirkad a szerelem,