�

�

Faludy Gy�rgy: Szonett

�

Nem v�glak kett� l�lekre meg testre
oly �les k�ssel, ahogy Te teszed,
ki lelkedet r�b�zn�d tenyeremre,
de kolostorba z�rn�d testedet.

Vadabb vagyok. F�lem �rv�ny: felissza
l�legzeted f�g�it, s ha hamis
sz�gyenkez�sem nem tartana vissza,
v�gigfogdosn�m �rny�kodat is.

De ha az �t �rz�kemet menesztem:
mindj�rt cik�zni kezdesz a fejemben
�s nem vagy t�bb� se l�lek, se test:

�n sz�llek meg magamnak, mert k�v�nlak
�s mert k�v�nlak, �lvezem a v�gyat,
mely engem bet�lt, T�ged elereszt.

V�gy n�lk�l m�g nem volt szerelmes senki.
V�gy n�lk�l csak az Isten tud szeretni.

Kosztol�nyi Dezs�: Mostan sz�nes tint�kr�l �lmodom.

�

�

�

Mostan sz�nes tint�kr�l �lmodom.

Legszebb a s�rga. Sok-sok levelet
e tint�val �rn�k egy kisle�nynak,
egy kisle�nynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, jap�n bet�ket �rn�k,
s egy kacskaring�s, kedves madarat.
�s akarok m�g sok m�ssz�n� tint�t,
bronzot, ez�st�t, z�ldet, aranyat,
�s kellene m�g sok sz�z �s ezer,
�s kellene m�g azt�n milli�:
tr�f�s-lila, bor-sz�n�, n�ma-sz�rke,
szem�rmetes, szerelmes, rikit�,
�s kellene szomor�-viola
�s t�glabarna �s k�k is, de halv�ny,
ak�r a sz�nes kapuablak �rnya
augusztusi d�lkor a kapualj�n.
�s akarok m�g �g�-pirosat,
v�rsz�n�t, mint a m�rges alkonyat,
�s akkor �rn�k, mindig-mindig �rn�k.
K�kkel h�gomnak, any�mnak arannyal:
arany-im�t �rn�k az �n any�mnak,
arany-t�zet, arany-sz�t, mint a hajnal.
�s el nem unn�m, egyre-egyre �rn�k
egy v�n toronyba, sz�nes-sz�ntelen.
Oly boldog lenn�k, Istenem, de boldog.

Kisz�nezn�m vele az �letem.�

�

Burns: Ha menn�l hideg sz�lben

�

Ha menn�l hideg sz�lben

��� a r�ten �t, a r�ten �t,

r�d adn�m kock�s takar�m,

��� �leljen �t, �leljen �t!

S ha k�r�lz�gna sors-vihar

��� r�ms�gesen, r�ms�gesen:

sz�vemben volna h�zad,

��� oszd meg velem, oszd meg velem!

�

Volna k�r�ttem zord vadon,

��� s�t�t, veszett, s�t�t, veszett;

mennyorsz�g volna n�kem az

��� egy�tt veled, egy�tt veled!

S ha voln�k minden f�ld ura

��� az �g alatt, az �g alatt:

koron�m legszebb �kk�ve

��� voln�l magad, voln�l magad!

�

(We�res S�ndor)

Robert Bruns:

John Anderson szivem, John

John Anderson, sz�vem, John

kezdetben, valaha

hajad koroms�t�t volt

s a homlokod sima.

R�ncos ma homlokod, John,

hajad leng deresen,

de �ld�s �sz fejedre,

John Anderson, sz�vem.

�

John Anderson, sz�vem, John,

egy�tt v�gtunk a hegynek,

volt v�g napunk el�g, John,

sz�p eml�k k�t �regnek.

Lefel� ballagunk m�r

k�z-k�zben cs�ndesen,

s lent egy�tt pihen�nk majd,

John Anderson, sz�vem.�

Forr�s: http://mek.oszk.hu/00700/00753/html/

�