Rem�nyik S�ndor:

P�nk�sdi szomor�s�g

A L�lek �nnep�n
A Lelket lesem �n.
A Lelket, amely t�bb, mint k�ltem�ny.
A Lelket, amely sosem volt eny�m.
A Lelket, amely sosem lesz eny�m.
A L�lek �nnep�n
Szomor�n zend�l egyetlen ig�m:
"Hogy sz�lethetik �jj�, aki v�n?"...

A p�nk�sdi �nnepk�r

�ldoz�cs�t�rt�k

A h�sv�tot k�vet� negyvenedik nap �ldoz�cs�t�rt�k, Krisztus mennybemenetel�nek napja. Neve onnan ered, hogy az �vi egyszeri �ldoz�s hat�ridej��l az egyh�z ezt a napot szabta. Sok helyen ez a gyerekek els��ldoz�s�nak napja is.

Mit �nnepl�nk P�nk�sdkor?

P�nk�sd a h�sv�tot k�vet� �tvenedik nap, mozg� �nnep, neve a g�r�g pentekoszt�sz '�tvenedik' sz�b�l ered. Eredetileg a zsid� n�p �nnepe, el�bb a befejezett arat�st, k�s�bb pedig a S�nai-hegyi t�rv�nyhoz�st (ekkor kapta M�zes Istent�l a t�rv�nyeket k�t�bl�kon) �nnepelt�k a P�szah szombatj�t k�vet� �tvenedik napon Sabouthkor.
A kereszt�ny egyh�zi �nnep t�rt�nete a k�vetkez�: Krisztus mennybemenetele ut�n, az �tvenedik napon az apostolok �sszegy�ltek, majd hatalmas z�g�s, sz�lvihar t�madt, s a szentl�lek l�ngnyelvek alakj�ban lesz�llt a tan�tv�nyokra.

"�s mikor a p�nk�sd napja elj�tt, mindny�jan egy akarattal egy�tt val�nak. �s l�n nagy hirtelens�ggel az �gb�l mintegy sebesen z�g� sz�lnek zend�l�se, �s eltel� az eg�sz h�zat, ahol �lnek vala. �s megjelentek el�tt�k kett�s t�zes nyelvek, �s �le mindenikre azok k�z�l. �s megtel�nek mindny�jan Szent Szellemmel, �s kezd�nek sz�lni m�s nyelveken, amint a Szellem adta n�kik sz�lniuk." (Csel 2:1�4)

Ekkor P�ter pr�dik�lni kezdett, besz�d�re sokan figyeltek, k�vett�k, megalakultak az els� kereszt�ny gy�lekezetek. P�nk�sd teh�t az egyh�z sz�let�snapja is.

P�nk�sdi n�pszok�sok

Magyarorsz�gon csak�gy mint Eur�pa sz�mos orsz�g�ban a P�nk�sd �nnepl�s�ben keverednek a kereszt�ny illetve az �si pog�ny, �kori (r�mai) elemek. A n�pszok�sokban els�sorban a term�kenys�g, a n�sz �nnepe, �s ezek szimbolikus megjelen�t�se domin�l. A R�mai birodalomban m�jus h�nap folyam�n tartott�k az �n. Flor�lia �nnepeket. Fl�ra istenn� a r�mai mitol�gi�ban a n�v�nyek, vir�gok istenn�je. P�nk�sd �nnepl�s�ben ma is fontos szerepet j�tszanak a vir�gok, els�sorban term�szetesen a p�nk�sdi r�zsa, a r�zsa, a j�zmin �s a bodza.

A p�nk�sdi kir�lyt a leg�nyek k�z�l v�lasztj�k �gyess�gi versenyeken. Eur�pa nagy r�sz�n a k�z�pkor �ta �l� szok�s, gyakoriak a lovas versenyek, k�l�nf�le �gyess�gi pr�b�k, k�zdelmek. Magyarorsz�gon a XVI. sz�zadt�l kezdve vannak �r�sos nyomai a hagyom�nynak. Leg�rdekesebb le�r�sa J�kai Egy magyar n�bob c�m� reg�ny�ben olvashat�. A p�nk�sdi kir�ly megv�laszt�sa ut�n egy �vig "uralkodott", azaz � parancsolt a t�bbi leg�nynek, az iv�ban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulats�gra megh�vt�k.