Any�t kor�n vesz�tette el. 59 �ves kor�ban, kor�n ment haza. De Ann�t mindig megnyugtatta az a tudat, hogy sohasem vesz�tette el �t v�glegesen. B�rmilyen helyzetbe is ker�lt, b�rmilyen neh�zs�ggel is kellet szemben�znie, anya mindig ott volt mellette. El�g volt, ha csak arra gondolt – Vajon most milyen tan�ccsal l�tna el?-. A v�lasz sohasem k�slekedett, mindig ott volt lelk�ben, csak arra kellett figyelnie mit s�gnak bels� �rz�sei. N�ha igencsak meglep�d�tt, mert pont az ellenkez�j�t �rezte bel�l, mint amit a j�zan esze dikt�lt. Mindig r�b�zta mag�t erre az �rz�sre. �s mindig r�j�tt, ez sohasem csapta be.

Esz�be jutott any�val val� utols� besz�lget�se. Anya m�r nagyon el�re haladt azon az �ton, ami �tviszi az embert a m�sik oldalra. Megk�rte Ann�t, hogy l�pjen k�zelebb, �s hogy f�s�lje meg a haj�t, hiszen nem voltak egyed�l. Anya testv�rei, rokonai mind elj�ttek �t megl�togatni, mintha �rezt�k volna, ez az utols� es�ly, hogy �lve l�ss�k.

Anna odal�pett any�hoz �s elkezdte f�s�lni a haj�t. T�r�lgette az arc�r�l az izzads�got �s l�tta, hogy any�nak m�r alig van ereje. T�bbsz�ri m�t�ten esett m�r �t, vastagb�l r�kja volt, ami teljesen elhatalmasodott a test�n. M�r nem az az �r�kk� molyosg�s, mindig vid�m, f�radhatatlan �letvid�m anya volt, aki mindig tudott egy-k�t j� sz�t, egy-k�t j� tan�csot adni. Most any�nak volt sz�ks�ge minderre. Anna szeretett volna most mindent egyszerre visszaadni, mindent, amit csak kapott, de tudta, hogy ez lehetetlen. Mosolygott �s anya arc�t simogatta, anya pedig m�lyen a szem�be n�zett s Anna �rezte lelk�ben, mire gondol, �s mit mond. – Sohasem hagylak el, mindig veled leszek, mindig seg�teni foglak, csak r�m kell gondolnod �s �n m�r itt is leszek! – Anna nem tudta ezt igaz�n felfogni akkor, de egyet tudott, anya sohasem hagyta cserben, mindig mindent �gy tett, ahogyan �g�rte. A legnehezebb dolog volt any�t �gy elengedni. Arra k�rte, hogy egyszer l�togassa meg �t, hogy hinni tudjon abban, hogy j� helyen van!

K�s�bb, sok-sok �v elm�lt�val egy sz�m�ra igen neh�z helyzetben, m�r r�gen nem is gondolva erre a k�r�s�re, egy any�hoz kicsit hasonl� n�nike l�pett be az �zletbe, ahol akkor �pp dolgozott. M�soltatni hozott a f�rj�nek p�r dolgot. Anna rutinosan fogott a munk�hoz �s elkezdte m�solni a hozott anyagot. Egyszer csak mintha valami nagyon er�s, megmagyar�zhatatlan dolog ker�ten� hatalm�ba, a n�nire n�zett, aki k�r�l minden k�d�ss� v�lt, �s mintha az arcvon�sai �tv�ltoztak volna, �s egyre ink�bb anya arc�t v�lte l�tni. Egy hang sz�lalt meg legbel�l: - �n vagyok az, Anna, Annusk�m, anya, nem ismersz meg?! Elj�ttem, ahogyan �g�rtem, itt vagyok �s csak egyetlen egy dologra k�rlek, l�gy boldog, nagyon boldog, csak ez sz�m�t!-

Anna nem hitt, sem a f�l�nek, sem a szem�nek, a n�ni besz�lt hozz�, vagy valaki m�s! Arra gondolt, hogy biztosan begoly�zott, nagyon f�radt lehet, hogy ennyire megcsalj�k az �rz�sei.

K�zben elv�gezte a m�sol�st, automatikusan mozgott a m�sol�t�l a p�nzt�rg�pig. A n�ni hirtelen megfogta a kez�t, k�zelebb hajolt Ann�hoz – Kisl�nyom, ne feled, l�gy boldog, nagyon boldog, csak ez sz�m�t, �s h�v,j ha �gy �rzed sz�ks�ged van r�m! – sz�lalt meg ism�t anya. Anna teljesen megvolt zavarodva. Oda adta a visszaj�r�t, a n�ni elk�sz�nt. Anna pedig, ahogyan kil�pett az �zletb�l a n�ni, megvigasztalhatatlan zokog�sba kezdett. Nem tudott magyar�zatott a t�rt�ntekre, de tudta, valami olyasmit �lt �t, ami nem mindennapi. Valamit, ami megmagyar�zhatatlan �s m�gis igaz. �s igaz az is, b�rkinek elmes�ln�, senki nem hinn� el. De sz�m�ra ez nem is volt fontos. Tudta, egyszer �gyis mindenre egyszer� �s term�szetes m�d�n �gy is v�laszt kap. Olyan er�s �s m�ly �rz�s volt mind az ami  megt�rt�nt vele, hogy nem is kutatta tov�bb a mi�rteket. Boldog volt, hogy mindezt �t�lhette, �s tal�n nem is fontos m�s. K�s�bb, amikor szinte egym�s ut�n t�rt�ntek meg vele olyan esem�nyek, melyekre nem tudott magyar�zatot, mindig anya jutott esz�be, s mindaz, amire k�rte. L�gy boldog, nagyon boldog. De mi is az a boldogs�g? Az, amire annyira v�gyunk, vagy az, ami megt�rt�nik vel�nk, ak�r akarjuk, ak�r nem. Hogy �t�lhet�nk olyan dolgokat is, amire legmer�szebb �lmainkban sem gondolunk. �s az is lehet, hogy a v�gy, amit anya elveszt�se ut�n �rzett, �s amit naponta k�rt, - b�r csak itt lehetn�l, b�rcsak tan�csot adn�l, b�r csak besz�lhetn�k veled – most val�s�goss� v�lt, �s megt�rt�nt az, ami �t igaz�n boldogg� tette. Tal�lkozhatott any�val, akit hossz� �vtizedekkel ezel�tt elvesz�tett. 

………….folyt. k�v…………