Az els hvsebb napok,
Ahogy a nap halvnyabban ragyog.
Hinyzik tze, simogat melege,
A nyri estk, a borozgatsok,
S a kert mzdes illata,
Ahogy titkokat rejtve,
Sttbe burkoldzva, suhant el
Az est s a hajnal csillaga.
Ma mr rvidebbek a napok.
Korn sttedik,
A hzba hzdva,
Lelknk remnykedik.
Hinyzik valami,
Korn sttedik.
Elmentek a labdk, biciklik aludni,
A hinta sem nyikorog.
Bsan blogatnak egy ezer ves fzfa gai.
S harmat helyett, escseppek ztatjk lombjait.
Zldjket vesztik lassan mind a fk.
Barna s megsrgult levl
Integet mg egyszer
Trzsnek, vilgnak, s
Porba hullva szp lmot reml.
Tndkl ifjsg, nyaraknak fnye,
Kacajok lktet ljenzse.
Az let ifjsga, a csoda, a nyr,
Mond hol vagy mr?
Egy mosoly hv, egy emlk
Mely melengeti lelkemet.
Az, hogy itt vagy velem, tndkl napsugr
S lelkem, szvem magba zr.
Hisz lesz mg jra ifjsg! Lesz mg jra nyr!
Csak tested veted le, mint fk a lombjukat,
S lesz j tavasz, j nyr, egy mosolygs g alatt.
Mr tz lobog a kandallban,
Fnyesen lelgeti a ft.
tudja, tudja jl hamuv lesz, s porr e vilg!
De remny csillog a fnyben,
Ott bent, a kandall tzben.
S kint szl tmad, escseppek srsdnek,
Szobdban melegsg rad szt, s knnycseppek a tvozk irnt.
S lelkedbe bke kltzik, egy hamu s egy gymnt,
Tavaszt sejtetve egy hossz, hossz tl utn.
S a tzfnyben napsugr zen, a mrhetetlen mindensgen t.
Tavaszra te is j ruht veszel, mint csicserg kismadr,
S a fldre jra let kltzik,
Mg akkor is, ha lelked, most itt
Hpiheknt, fehren tndklve,
S mozdulatlan ll.