Robi boldogan �lt a kocsiban. El�gedett volt. �gy �rezte, innent�l m�r nem �rhetik el azok a kellemetlen �s fagyos, f�lelemmel teli napok. M�r nincs egyed�l. Vannak, akik kicsit odafigyelnek r�. Tal�n most m�r lehetnek olyan k�r�sei is, amik teljes�lhetnek. Izgatott is volt, hiszen annyi, de annyi minden j�rt apr� kis fejecsk�ben.

Amikor be�lltak a gar�zs el�, nagyot s�hajtott. Minden volt ebben a s�hajban. Anna h�tra n�zett. Az � fej�ben is ott sorakoztak a m�g megv�laszolatlan gondolatok.

Kil�pve a kocsib�l Robi mag�hoz vette az iskolat�sk�j�t, meg egy kis batyut. Elindultak a lak�s fel�. J�zsef pedig be�llt a kocsival. A lift el�tt �rte utol �ket.

A harmadik emeleti lak�s kicsi volt, negyvenh�t n�gyzetm�teres. A nagyszob�t �gy alak�tott�k �t, hogy mindennek meg legyen a helye. Az alv�snak, a t�v�z�snek, az olvas�snak, �s a sz�m�t�g�pes munk�nak is. A m�sik szob�t pedig Robi ig�nyeinek megfelel�en. Egy kis�gy, egy �r�asztal �s egy szekr�ny, amibe a saj�t holmijait tehette. Boldogan szaladt �s vette birtokba. Anna a konyh�ba ment vacsor�t k�sz�teni. J�zsef pedig birtokba vette a nappalib�l lett mindenest.

Vacsor�n�l kicsit �nnepiesen ter�tettek, az alkalomhoz ill�en. Igaz a r�ntott husi, kicsit jobban megpirult, mint kellett volna, de Robit ez nem nagyon �rdekelte akkor. J�val k�s�bb emlegette mosolyogva, amikor m�r Ann�t any�nak sz�l�totta - „Tudod anya, mint az els�, ami olyan j� s�ltre sikeredett” - s hozz� huncutul nevetett.

Egy-egy poh�r v�r�sbor is ott �keskedett az asztalon. Robi is kapott egy ujjnyit, csak az �nnep �s a szerencs�s tal�lkoz�s eml�k��rt.

Vacsora ut�n kipakoltak a kis szekr�nybe. Most l�tta csak Anna, mennyire szeg�nyesek a Robi holmijai. Egy nagyon kopott �s rojtos kis r�vid kab�t, ami valaha nagyon sz�p lehetett.

- Azt m�g any�t�l kaptam, � vette nekem. - sz�lalt meg kicsit sz�gyenkezve Robi

Egy foltozott mack�nadr�g, vagyis szabadid� nadr�g, egy elny�tt kis cip�. Iskolai k�nyvek �s f�zetek, egy-k�t mesek�nyv.

- Tudod nekem mindenem meg volt, csak kint maradtak a tany�n. Lehet majd nekem �j ruh�m?

- Lehet, a h�ten, amint lesz r� id�, napk�zi ut�n elmegy�nk �s bev�s�rlunk, j� lesz?

- J�, az nagyon j�! Olyan kab�tot szeretn�k, ami j� meleg.

- Rendben, n�z�nk egyet. Meg egy p�r sz�ks�ges holmit is.

M�snap Anna �gy int�zte, hogy mehessenek v�s�rolni. Kab�tot, cip�t, nadr�got vettek. Egy pul�vert is kapott. Als�nem�ket �s pizsam�t. Robi nagyon boldog volt. Eg�sz �ton haz�ig simogatta Anna karj�t, ahogy t�bbsz�r megk�sz�nte, hogy ennyi mindent vett neki. Anna pedig azt �rezte, hogy a boldogs�g m�g�tt valami kimondatlan nagy szomor�s�g is van. Valami, amit elrejt, amir�l nem akar besz�lni.

Este vacsora k�zben nagyon szomor� lett. Vacsora ut�n bevonult a szob�j�ba. Csendbe volt. Anna ut�na ment. Ott �llt az erk�ly ajt� el�tt, remeg� v�llakkal.

- Robik�m, kisfiam, mi a baj? - �lelte �t a v�ll�t – Mi t�rt�nt, nem tetszik valami, vegy�nk m�sikat?

Robi megfordult, �ri�si krokodil k�nnyekkel a szem�ben, �s keservesen zokogott. Kicsit megr�zta a fej�t, nem, nem a v�s�rl�s a baj, majd az akkor m�r el�tte t�rdel� Anna nyaka k�r� fonva kicsit karjait, a f�l�be s�gta

- Add vissza az anyuk�mat! K�rlek add vissza az anyuk�mat. Nagyon hi�nyzik!

Anna szemei is megteltek k�nnyekkel, kicsit eltolta mag�t�l, m�lyen a szem�be n�zett.

- Tudod, nem tudom, hol van az anyuk�d, �s nem is biztos, hogy �n vissza tudom neked adni, de egyet meg�g�rhetek. Mindent megteszek, hogy megtal�ljuk, �s mindenben seg�tek Neked.

- Rendben?

- Rendben. - t�r�lte le az �ri�si k�nnyeket.

Egy�tt mentek �t a m�sik szob�ba, ahol J�zsef a t�v�t n�zte. K�rd�n n�zett Ann�ra. � intett a fej�vel, hogy k�s�bb, most nem lehet.

Akkor este sokkal, de sokkal tov�bb n�zte ezt az alv�, apr�, kicsi gyermeket, akit ugyan nem � hozott a vil�gra, de a lelke m�ly�n, �ppen akkor ott, �jra megsz�letett.