Nem tudom ki hogy van vele, de nekem hi�nyzik a „term�szetes rend”. Az a rend, amit m�g zsenge gyermekkoromban tapasztalhattam meg. K�zeleg a december, hamarosan itt a kar�csony, �s hi�nyzik a t�l. B�r elv�tve akad egy-k�t t�lies nap, h� is esett m�r, de nincs benne rend, rendszer. Csak �gy tal�lomra esik, hol itt, hol ott. N�ha m�g ott is ahol azel�tt sohasem. Azt mondj�k a felmeleged�s okozza ezt a rendszertelens�get. Ami igaz is lehet, de nekem akkor is hi�nyzik a rend! A n�gy �vszak rendje. Mert valahogyan biztons�gban �reztem magam. Tudtam, ha leesik a h�, pihen a term�szet. Ha pedig megj�n a kikelet, csiripelhetnek a madarak, kib�jhatnak a hajt�sok, fel�bredhet a t�j. Valahogy az �n alv�som is nyugodtabb volt �s sokkal frissebben, kipihentebben �bredhettem reggelente. Rendszerben �lt�nk a term�szettel. Alig v�rtuk a nyarat, az igazit, ami nem olyan sz�ls�s�gesen vad fokokat produk�lt. � volt a nevet�s, a kikapcsol�d�s, az �nfeledt sz�rakoz�s. Az �szi napok bek�sz�nt�vel pedig elj�tt az ideje a betakar�t�snak, a tanul�snak. A meg�rdemelt gy�m�lcs�k sz�retel�s�nek, a feladatok elv�gz�s�nek. Valahogyan az ember lelke is rendben volt. Tudta semmi sem maradhat el. Nem kellett agg�dnia, tudta a rendet. Ma pedig egyik nap ny�r, m�sik nap t�l, a harmadikat meg kitudja. B�r mostan�ban bej�nnek az el�re jelz�sek, m�k�dnek a m�szerek, fel is lehet r� k�sz�lni, DE azt �rzi az ember, hogy nincsenek hely�n a dolgok. Sem a term�szetben, sem a fejekben, sem a lelk�nkben. Kicsit zaklatottak vagyunk. Hamar felmegy a pumpa, gyorsan kieresztj�k a g�zt. Nincs id�nk�nt se nappalunk, se �jszak�nk. T�relmetlenek, kimer�ltek vagyunk, �s v�gy�dunk a rend ut�n. S megpihenni v�gyunk. Az otthon meleg�re gondolunk, a hossz� t�li est�kre, amikor kint szakadt a h�, bent ropogott a t�z, az asztal k�r� �ltek gyerekek, feln�ttek, �s egym�sra figyelve, egym�snak szentelve szeretet�ket, k�rty�ztak, j�tszottak, �nekeltek, olvastak. Kikapcsol�dtak, felt�lt�dtek, energi�t gy�jt�ttek a t�bbi �vszakokra. Ma szinte mindig hi�nyzik otthonr�l valaki. Vagy �zleti �t, vagy t�voli munkahely. Vagy m�r kor�n sz�tv�lasztotta egym�st a meg nem �rt�s, az inger�lts�g, a kimer�lts�g, a t�relmetlens�g az egym�s ir�nti szeretet hi�nya.

Nekem hi�nyzik a rend, az egym�sb�l sz�letend� rend hi�nya. El�veszem a k�nyveket, melyekben ott lapulnak a csod�k. P�ld�ul �ppen a n�gy �vszakr�l, M�rait�l. Vagy eml�thetn�m f�leinknek Vivaldi: N�gy �vszak-�t: T�L

…...........hogy k�sz�lhess�nk a tavaszra v�rva, a rem�nyekkel teli �j �letre, a kikelet �r�m�re. De el�tte tegy�k rendbe a legnagyobb csod�t, lelk�nket, az �nnepekbe �gyazott pihen�ssel, a meleg szob�ban szeretteinkkel, s ha lesz ereje, �s seg�t nek�nk a term�szet, kint a h�ban, a szabadban, osszuk meg �r�m�nket f�ldany�val, lelk�nket is tiszt�t� szeretet�vel, a rend, a rendszerben forg� term�szeti er�k erej�vel.